A világ néhány leghidegebb országában nem kizárólag a hagyományos fűtési rendszerekre támaszkodnak. Szokásunk azt gondolni, hogy amikor beköszönt a hideg, a probléma megoldása a radiátorok bekapcsolása. Amint a hőmérséklet csökken, fűtésre van szükségünk. Van azonban más alternatíva is, amelyet talán érdemes lenne fontolóra venni, különösen ha figyelembe vesszük, hogy a világ néhány leghidegebb országa nem kizárólag a hagyományos fűtési rendszerekre támaszkodik.
Stephen Hawking: „Bármilyen nehéznek tűnik is az élet, mindig van valami, amit tehetünk, és amiben sikeresek lehetünk.”
A tény pedig az, hogy sok embernek minden télen ugyanaz történik: megérkezik az első villanyszámla, és ez igazi pánikot okoz. A következő hónapban az emberek megpróbálják csökkenteni a fűtés használatát, de végül megfáznak, és rájönnek, hogy a megtakarítás nem is olyan jelentős. Ha ismeri ezt a helyzetet, vagy egyszerűen csak kevesebbet szeretne fizetni az áramért, talán itt az ideje, hogy tanuljon azoktól, akik jobban tudják, hogyan kell élni a hidegben, vagy legalábbis azoktól, akik már évszázadok óta ezt teszik.
Hogyan fűtik a házakat a hidegebb országokban
Azokon a helyeken, ahol a tél hosszú, sötét és különösen zord, mint például Finnországban, a fűtést másképp szemlélik. A jól szigetelt épületek és a hatékony központi fűtési rendszerek ellenére az energia magas költségei és az ökológiai tudatosság sok családot arra késztetett, hogy újragondolják, mit is jelent valójában egy kényelmes otthon.
Egy mindennapi használati tárgy Finnországban
Az egyik ilyen megoldás egyszerűségével hívja fel magára a figyelmet: gyertyák használata kiegészítő hőforrásként. Ez egy tárgy, amely szinte minden otthonban megtalálható, és ebben a kontextusban már nem csupán dekorációs célokat szolgál, hanem kis hőforrásként is funkcionál. A gyertyák nem helyettesítik a hagyományos fűtést, és nem is ez a céljuk. Feladatuk az, hogy bizonyos helyiségekben kiegészítő hőt biztosítsanak, kellemesebbé téve a környezetet anélkül, hogy növelnék az energiafogyasztást.
A gyertya hőjének tudományos háttere
Fizikai szempontból minden láng nemcsak fényt, hanem hőt is generál. Egy gyertya 30-80 wattot bocsáthat ki, ami szerény mennyiség, de jelentőssé válik, ha több gyertyát használunk együtt. Kis, jól szigetelt szobákban öt vagy hat gyertya hasonló hatást érhet el, mint egy kis, alacsony teljesítményű elektromos fűtőtest. Azok számára, akik nagyon alacsony hőmérséklethez vannak szokva, ez a kis emelkedés több mint elegendő. A cél nem az, hogy az egész házban 22 fok legyen, hanem például, hogy bizonyos helyiségekben, például a nappaliban vagy az irodában, a hőmérséklet 16 fokról 18 fokra emelkedjen.
A kényelem is egy érzés
A gyertyák a tényleges hő mellett fontos pszichológiai szerepet is játszanak. A skandináv országokban, ahol a természetes fény hiánya több hónapig befolyásolja a hangulatot, a hangulatos és világos környezet megteremtése elengedhetetlen a jó közérzethez. A gyertyák lágy fénye megpuhítja a teret, a láng mozgása pedig életérzést és nyugalmat sugároz. Valójában a szakértők megfigyelték, hogy egy helyet akkor érzünk hangulatossá, amikor a hőmérő még nem mutat jelentős változást. Olyan városokban, mint Helsinki, a gyertyák meggyújtása hazatéréskor igazi kikapcsolódási rituálévá vált: egy gesztus, amely jelzi a nap végét, és megerősíti azt az elképzelést, hogy az otthon kényelme nemcsak a termosztáttól függ, hanem a teljes érzékszervi élménytől is.
Ideiglenes segítség, nem helyettesítés
Fontos azonban szem előtt tartani, hogy a gyertyák nem helyettesítik a fűtést, és mindig szigorú biztonsági szabályok szerint kell használni őket: felügyelet mellett, stabil felületeken és gyúlékony anyagoktól távol. Finnországban ezeket ideiglenes segítségnek tekintik egy átfogóbb energiatakarékossági stratégia részeként, amelynek célja a hidegebb hónapokban az otthoni életminőség javítása.
