A jéghengerek képesek megőrizni bolygónk történelmét Egy igazi bunker. Ma már van a bolygón egy magbank, amely felkészít minket egy globális katasztrófára, valamint adatszerverek is. Most pedig van egy nagy jégtároló bankunk is, amely természetesen rendkívüli hőmérsékleti stabilitást igényel. Ezt a szentélyt, amelyet valódi gleccser-temetőnek lehet tekinteni, az Ice Memory Foundation kezdeményezésére hozták létre, olyan intézmények vezetésével, mint a francia CNRS és az olasz CNR. A telepítés helyszínéül természetesen az antarktiszi síkságot választották, pontosabban a Concordia állomást.
Mi van tárolva benne? Belsejében nem egyszerűen „jég” található, hanem az, amit a tudósok „gleccsertanúként” emlegetnek. A tudomány számára a különbség elég nyilvánvaló, mivel ezek a gleccserek valódi merevlemezek, amelyek bolygónk kémiai és hőmérsékleti történetét tartalmazzák. És sajnos ez a hőmérséklet emelkedése miatt elveszett. Ezeknek a jéghengereknek a segítségével lehet elemezni a több ezer évvel ezelőtti levegőt, vagy akár a bennük található hidrogén- és oxigénizotópok elemzésével kiszámítani a múltban uralkodó pontos hőmérsékletet. Ez lehetővé teszi számunkra, hogy olyan pontossággal rekonstruáljuk a globális hőmérsékleti grafikonokat, amelyet a fák gyűrűi vagy a tengeri üledékek nem mindig képesek elérni.
Katasztrófák nyilvántartása. Ezenkívül ez a jég szűrőként is működik, visszatartva mindent, ami a levegőben lebeg. Ezért találtak benne például vulkáni hamut vagy szaharai port, ami lehetővé teszi a történelmi vulkánkitörések vagy a szél mozgási ciklusának tanulmányozását. Bár a technológia természetesen korlátai vannak, valószínű, hogy a jövőben ezek a technológiai eszközök jelentősen bővülni fognak. Ezért a valódi cél az, hogy ezt a jeget a jövő tudósainak hagyjuk, akik kétségtelenül sok eszközzel fognak rendelkezni ahhoz, hogy továbbra is információkat nyerjenek ki ezekből a jégtömbökből, amit ma még nem tudunk megtenni.
A hideg mögött álló mérnöki munka. Logikus, hogy a jég nem lehet instabil hőmérsékleten, ezért a francia-olasz Concordia állomás helyszíne nem egy átlagos épület. Ez egy barlang, amelyet közvetlenül a hó alá ástak, kihasználva a fehér kontinens extrém körülményeit. Ez lehetővé teszi a -50 °C-os stabil hőmérséklet fenntartását, ami szintén elengedhetetlen a benne tárolt genetikai anyagok számára. De ellentétben az európai laboratóriumok fagyasztóival, ez a raktár nem függ az elektromos hálózattól vagy motoroktól. Áramkimaradás vagy energiaválság esetén a jég sértetlen marad. Ezért ideális építmény, amely évszázadokig megmaradhat.
Már vannak lakói. Ez a raktár már több tagot is magában foglal. Már két jégmag van az Alpokból, nevezetesen egy 2016-ban fúrt blokk a Col du Dôme-ból, és egy másik a Gran Combin-ból (Svájc), amelyet 2025-ben vettek ki. Természetesen a probléma az Európából (vagy bármely más helyről) az Antarktiszra történő szállítás logisztikája. A minták 50 napig utaztak az olasz Laura Bassi kutatóhajón Triestéből az Antarktiszra, és az utazás utolsó szakaszát repülőgéppel tették meg a Concordia bázisig. Természetesen ez nem ilyen egyszerű.
Mi fog történni ezután? Az Ice Memory Alapítvány azt tervezi, hogy továbbra is mintákat vesz a kihalófélben lévő gleccserekből az Andokban, a Himalájában és a Pamírban. A Concordia-i tároló készen áll arra, hogy befogadja egy olyan világ örökségét, amely évről évre hőmérsékleti rekordokat dönt, és ez motiválta a projektet, hogy ma ilyen gyorsan haladjon előre, nehogy még több gleccser olvadjon el.
