A dániai Aarhus Egyetem kutatócsoportja azonosított egy természetes mechanizmust a szájban, amely csökkentheti a cukorfogyasztással összefüggő fogkárosodást A dániai Aarhus Egyetem Fogászati Tanszékének egy kis szobájában egy csoport önkéntes vállalta, hogy négy napig speciális fogsorokat visel. A kísérlet célja egyszerűnek tűnt: kideríteni, hogy a szájban természetesen jelen lévő anyag váratlanul a fogszuvasodás megelőzésének szövetségese lehet-e. Az eredmény egyértelmű volt: az arginin, egy aminosav, megváltoztatta a fogkő összetételét és jelentősen csökkentette a fogszuvasodás kockázatát. Ezt mutatta a nemrégiben az International Journal of Oral Science folyóiratban közzétett kutatás.
Láthatatlan ellenség: hogyan működik a fogszuvasodás
A fogszuvasodás világszerte több millió embert érint. A folyamat akkor kezdődik, amikor a szájban található baktériumok az ételekben található cukrokat erjesztik, és savakat termelnek, amelyek képesek a fogzománcot elhasználni. Ezek a baktériumok nem egyedül hatnak: csoportokba szerveződnek, úgynevezett biofilmeket vagy fogkőrétegeket képezve, amelyek a fogak felületéhez tapadnak és súlyosbítják a károsodást. A kísérletek kimutatták, hogy a szájban természetesen jelen lévő arginin csökkenti a fogszuvasodás kockázatát. A cukor nem az igazi ellenség, hanem azok a baktériumok, amelyek fogyasztják és savakat termelnek: ezek a mikroorganizmusok savas anyagokat választanak ki, amelyek feloldják a fogzománcot. A helyzet tovább romlik, amikor a biofilm védett környezetet teremt a legellenállóbb baktériumok számára, megnehezítve azok eltávolítását a szokásos fogmosással.
Arginin: a nyálban élő természetes védelem
A tanulmány újdonsága az arginin szerepében rejlik, egy aminosavban, amelyet a szervezet természetesen termel, és amely a napi étrendben is jelen van. Ez a vegyület elősegíti a jótékony baktériumok szaporodását, amelyek az arginin-deimináz (ADS) nevű rendszerre támaszkodnak. Ennek a mechanizmusnak köszönhetően a baktériumok az arginint alkáli vegyületekké alakíthatják, amelyek képesek semlegesíteni a savakat és emelni a száj pH-értékét. Az arginin növekedése elősegíti a jótékony baktériumok szaporodását és gátolja a savtermelő baktériumok növekedését. Az Aarhus Egyetem kutatása megerősítette, hogy az arginin rendszeres alkalmazásával a fogkő összetétele megváltozik és a fogszuvasodás kockázata csökken.
Egy kísérlet egyértelmű eredményekkel
A dán tanulmányban tizenkét aktív fogszuvasodásban szenvedő résztvevőt toboroztak. Különleges fogsorokat kaptak, amelyek képesek voltak biofilmeket gyűjteni az állkapocs mindkét oldalán. A résztvevőknek minden nap cukoroldatba kellett mártaniuk a fogsorokat, hogy stimulálják a biofilmek képződését, majd az egyik oldalra arginint, a másikra pedig desztillált vizet kellett felvinniük kontrollként.
Négy nap elteltével a kutatók megvizsgálták a kialakult biofilmek savasságát és baktériumösszetételét. „Az argininnel kezelt biofilmek pH-értéke jelentősen magasabb (alacsonyabb savasságú) volt 10 és 35 perccel a cukorral való érintkezés után” – részletezte Yumi C. Del Rey, a tanulmány fő szerzője. A különbség állandó maradt: az argininnel kezelt oldal jobban védett volt a fogszuvasodást okozó savasodás ellen. A csapat genetikai szekvenálási technikákat alkalmazott az egyes mintákban jelen lévő baktériumok azonosítására. Az eredmények azt mutatták, hogy az arginin csökkentette a Streptococcus mitis/oralis jelenlétét, egy savtermeléssel összefüggő baktériumcsoportot, és növelte az arginint metabolizálni képes baktériumok arányát.
Változások a fogkő szerkezetében
A dán csapat által gyűjtött bizonyítékok új stratégiák kidolgozásának lehetőségét nyitják meg a fogszuvasodás elleni küzdelemben. Az arginin alapvető összetevőjévé válhat a fogkrémeknek és a szájvizeknek, különösen a fogszuvasodásnak kitett emberek számára. A nyálban és a fehérjében gazdag ételekben jelen lévő anyag még gyermekek számára is biztonságosnak tekinthető. Bár néhány önkéntes nem reagált egyformán a kezelésre, a tanulmány megerősítette, hogy az arginin csökkenti a biofilmek toxicitását, megváltoztatja szerkezetüket és átalakítja a száj mikrobiomáját. A következő kihívás annak meghatározása lesz, hogy hogyan lehet ezt az anyagot hatékonyan beépíteni a mindennapi használatú termékekbe, hogy maximális legyen a védő hatása.
